Videón magasztalták magukat a merényletekkel is gyanúsított német neonácik

Már a törvényhozás illetékes bizottsága foglalkozik azzal, miként fordulhatott elő, hogy egy német neonáci csoport éveken keresztül, szinte akadálytalanul gyilkolhatott. A tíz halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat ügyében német lapok szerint felvetődik az alkotmányvédelmi hivatal lehetséges mulasztása is. A három elkövetőt a nyomozás újabb állása szerint merényletekkel és gyújtogatással is gyanúsítják.

Újabb hullámokat kavar Németországban a múlt hét végén feltárt, legkevesebb tíz áldozatot követelő neonáci gyilkosságsorozat. A döntően külföldiek ellen elkövetett, idegengyűlölet által vezérelt merényletekről, illetve a magát Nemzetiszocialista Illegalitásnak nevező terrorcsoportról kedden új értesülések láttak napvilágot, és egyre több a kérdőjel a hatóságok, elsősorban a belső elhárítás funkcióját ellátó alkotmányvédelmi hivatal tevékenységével összefüggésben.

A karlsruhei szövetségi ügyészség bejelentése szerint a Türingia tartományból származó három feltételezett merénylőt - akik közül két férfi november elején öngyilkosságot követett el - nemcsak a nyolc török és egy görög kisvállalkozó, valamint egy fiatal német rendőrnő meggyilkolásával gyanúsítják, hanem ugyancsak külföldiek ellen irányuló és számos sebesültet követelő robbantásos merényletekkel és gyújtogatásokkal, valamint bankok elleni támadásokkal is.

A merényleteket 2000 és 2007 között követték el különböző német városokban, de minderre hivatalosan csak a múlt hét végén derült fény. A hatóságok akkor vettek őrizetbe egy 37 éves hannoveri férfit, aki a feltételezések szerint a gyilkosok cinkosa volt, és akinek a lakásán különböző leleplező dokumentumokra és egy DVD-re bukkantak, amelyen a Der Spiegel beszámolója szerint a merénylők saját bűncselekményeiket magasztalták. Ezt megelőzően egy kiégett zwickaui házban rábukkantak arra a Svájcból származó, cseh gyártmányú fegyverre, amellyel az áldozatokat agyonlőtték.

A nyomozás több szálon folyik, a "türingiai trió" életben lévő harmadik, egyetlen női tagja, valamint a feltételezett hannoveri bűntárs vizsgálati fogságban van. A merényletsorozattal a Bundestag illetékes bizottsága is foglalkozik, és mindenekelőtt azt igyekszik feltárni: miként fordulhatott elő, hogy a neonáci csoport éveken keresztül szinte akadálytalanul gyilkolhatott.

Az újságok és pártállástól függetlenül a politikusok is bírálják a szövetségi alkotmányvédelmi hivatalt, valamint a tartományi hivatalokat, amiért nem léptek fel kellő határozottsággal a szélsőjobboldallal szemben. Különösen a türingiai, valamint a hesseni tartományi hivatalt gyanúsítják súlyos mulasztásokkal. Az előbbi állítólag már 1998-ban felfigyelt a szóban forgó neonáci csoportra, de semmit sem tett ellene.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung belbiztonsági forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a hesseni alkotmányvédelmi hivatal egyik alkalmazottja a helyszínen tartózkodott akkor, amikor a merénylők 2006-ban Kasselben lemészároltak egy török kisvállalkozót. Köztudomású, hogy az alkotmányvédelem szélsőjobboldali körökben is számos beépített emberrel rendelkezik, szerepe azonban a történtek fényében mindenképp tisztázásra szorul.

Vezető német politikusok a szélsőjobboldali terrorizmus új dimenziójáról és a szélsőjobboldal rendkívüli veszélyéről beszélnek. Ugyanakkor velük szemben is számos vád hangzik el, melyek szerint mindeddig elsősorban az iszlám terrorizmusra, valamint a szélsőbaloldalra összpontosítottak, és lebecsülték a szélsőjobboldali fenyegetettséget. Maga Merkel kancellár több nyilatkozatban hangsúlyozta: szégyen Németországra nézve, hogy mindez megtörténhetett.

A nap folyamán ismét több magas rangú politikus sürgette a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) betiltásának újbóli kezdeményezését. Az Angela Merkel vezette CDU lipcsei kongresszusán szintén támogatta ezt és külön bizottságot állított fel a betiltás esélyeinek felmérésére. Az NPD betiltását ugyanis az alkotmánybíróság egy ízben, 2003-ban már elutasította, arra hivatkozva, hogy a neonáci szervezet soraiban sok a beépített ügynök, és ezért a megfelelő jogi eljárás nem biztosítható. Ezek a körülmények azóta sem változtak, ezért szakértők szerint az esetleges újabb betiltási kezdeményezésnek most sem lenne esélye. Emellett a szakértők hangsúlyozták azt is: a párt illegalitásba kényszerítése nem csökkentené a szélsőjobboldali veszélyt.