Csata Brüsszelben: az ukránoknak adják a magyarok pénzét?

European Commission President Ursula von der Leyen holds a press conference on the EU membership applications by Ukraine, Moldova and Georgia at the European Commission headquarters in Brussels on June 17, 2022. The European Commission will vote on June 17, 2022 on whether to grant Ukraine EU candidate status, but any green light will be subject to conditions and must be unanimously approved by the 27 member states before lengthy accession negotiations can begin. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Az Európai Bizottság 50 milliárd eurónyi plusz befizetést várna a tagállamoktól, hogy továbbra is támogatni tudja a csődben lévő Ukrajnát. Eközben azonban a Lengyelországnak és Magyarországnak járó uniós pénzeket még mindig nem fizették ki. Erős a gyanú, hogy azt a pénzt is elköltötte már Brüsszel Ukrajnára. Csütörtökön indul a kétnapos uniós csúcs. 

Brüsszel a költségvetési hiányra hivatkozva még több pénzt sajtolna ki a tagállamokból: a csütörtökön kezdődő uniós csúcson újabb 50 milliárd eurós csomagot fogadnának el Ukrajna számára, de közben a központban szó sincs takarékosságról, sőt, megnövelnék az uniós bürokraták fizetését, illetve több pénzt pumpálnak saját kommunikációjukba. Az EU-közeli Politico nevű portál az elmúlt napokban több cikket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Európai Bizottság onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet.

A brüsszeli bürokraták kétségbeesése bizonyítja: az unió elköltötte minden pénzét Ukrajnára.

A költségvetésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint az uniós intézmény már a határokat feszegeti, kérdéses, hogy mit tudnak finanszírozni a jelenleg rendelkezésükre álló pénzekből. A bizottság ezért jelentős mértékben növelné a költségvetését, amihez elsősorban a tagállamokkal kell megküzdenie.

Brüsszel csaknem 50 milliárd euróval többet kíván költeni Ukrajna támogatására, 15 milliárddal többet pedig a migrációra és a szomszédságpolitikára.

További 10 milliárd eurót stratégiai ágazatokba, valamint az uniós brüsszeli bürokrácia fenntartására különítenének el. A legfontosabb tétel az új, Ukrajnát támogató pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy az ország 2027-ig egyensúlyban tudja tartani költségvetését, illetve el lehessen indítani az újraépítését. A Politico arról is beszámolt, hogy Brüsszel nemcsak Ukrajna, de saját maga számára is nagyobb költségvetést kíván elérni. Ennek keretein belül fedeznék például az EU-s bürokraták béremelését.

Brüsszel minden bizonnyal az ukránoknak adta a magyaroknak és lengyeleknek járó pénzeket Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide Please check additional restrictions!/Sascha Steinach

Orbán Viktor: Ez elfogadhatatlan

Az Európai Bizottság uniós költségvetési módosító javaslata jelenlegi formájában komolytalan és vitára alkalmatlan, jelentette ki kedden Orbán Viktor miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, valamint a horvát, a belga, a luxemburgi, a szlovák és a svéd miniszterelnökkel. A videókonferencia után kiadott közlemény szerint

BRÜSSZEL ÖSSZESEN 50 MILLIÁRD EURÓS TÁMOGATÁST NYÚJTANA UKRAJNÁNAK ÚGY, HOGY A HÁBORÚ KEZDETE ÓTA AZ ORSZÁGNAK KÜLDÖTT EU-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA EGYELŐRE TISZTÁZATLAN.

Brüsszel újabb forrásokat követel a tagállamoktól, hogy fedezze az emelkedő kamatok miatti hiányt az uniós költségvetésben, miközben a korábbi közös hitelfelvételből Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzt továbbra is visszatartja. Ez elfogadhatatlan – fogalmazott a miniszterelnök.

Hol a pénz?

Az unió költségvetési javaslatában szereplő felvetések komolytalanok és azok a jelenleginél is hátrányosabb helyzetbe hoznák Magyarországot

- erről már Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt. Kifejtette: Ukrajna megsegítésére eddig már több mint 70 milliárd eurót költött el az unió, és ehhez kérnek még további 50 milliárdot. Komolytalannak tartják a felvetést - mondta, rámutatva: Brüsszel nem számolt el az eddig elköltött forrásokkal, azzal, hogy pontosan mire fordították ezt az összeget, és azzal sem, ami Magyarországnak járna. Hol van a pénz? - tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki szerint mivel nagy tételeben kérnek újabb pénzt, erősödik a gyanú, hogy ez a forrás már nincs meg, már elköltötték.

Így dőzsölnek az eurómilliókban von der Leyenék

A napokban jelent meg a sajtóban az is, hogy a bizottság saját PR-büdzséjét is duplájára, 30 millió euróról 60 millióra növelné, amelynek haszonélvezői elsősorban Ursula von der Leyen német származású kommunikációs tanácsadói lennének. Ráadásul mindezt a mezőgazdaságra, a kutatásra, illetve a migrációra vagy az Erasmus-programokra szánt pénzek egy részéből fedeznék.

Saját költekezése közben a bizottság takarékosságra próbál ösztönözni más intézményeket, például az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Bíróságát.

Von der Leyenék az előbbitől 28 millió eurós, míg az utóbbitól 6 millió eurós költségcsökkentést várnának el. Persze a spórolásnak is van határa az uniós bürokraták számára: a bizottság ugyanis felajánlotta az Európai Parlament képviselőinek, hogy inflációhoz kötött béremelést biztosít az egyébként is hatalmas fizetésükhöz. Persze, a baloldali többségű EP-nek ez sem elég.

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón ismét éles viták várhatóak, ugyanis napirenden szerepel az orosz–ukrán háború, Ukrajna már említett további támogatása, valamint a migráció kérdésköre is. Brüsszel bővítené a már amúgy is bürokráciával terhelt, pénzfaló költségvetést, a tagállamok azonban várhatóan vonakodnak majd többletforrásokat adni.

Von der Leyen a saját fizetésével nem spórol Forrás: Anadolu Agency via AFP/2022 Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Így lehetne felelősségre vonni az uniós intézményeket

„Szükségessé vált olyan új uniós jogállamisági mechanizmus létrehozása a 2024 második felében, a sorra kerülő magyar EU-elnökség időszaka alatt, ami biztosítja az EU-intézmények felelősségre vonását, amennyiben azok a tagországok érdekeivel ellentétesen, okszerűtlen módon gazdálkodnak" – fogalmazott Petri Bernadett jogász, a Szabad Európa Munkacsoport tagja, a XXI. Század Intézet kutatója, aki az Európai Unió költségvetési helyzetét és annak jogállamisági vetületeit tekintette át.

A XXI. Század Intézet kutatója emlékeztetett: az Európai Unió többéves költségvetési tervezésének elsődleges célja, hogy az unió szakpolitikai célkitűzéseinek biztosítására szánható pénzösszegeket a tagállamok és így az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét biztosítva, kiszámítható módon meghatározza. „A jelenlegi EU-költségvetés a valaha volt legnagyobb uniós büdzsé, hiszen a hétéves keret és a helyreállítási források együttesen több mint kétezermilliárd euróra növelték a közös kasszát. Ennek ellenére az Európai Bizottság egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy jelentős mértékben túlköltekezte magát, s így nem képes eleget tenni költségvetési kötelezettségeinek, amelyek egy része ráadásul éppen egyes új vállalásaiból adódik: legfőképpen az Ukrajnának szánt, az uniós költségvetés arányaihoz képest is magas összegű támogatás" – fejtette ki Petri Bernadett, aki szerint:

Az unió pénzügyi érdekeit nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben kell megvédeni.

Az eddig nyilatkozatot tett tagállamok egyértelműen elutasítják az Európai Bizottság javaslatát a hétéves költségvetés módosítására és a többlet-hozzájárulások előírására.

Ukrajnának jutott a magyarok pénze Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Így költötték Ukrajnára a magyarok pénzét

Az Ukrajnának eddig juttatott költségvetési támogatások pontos összege – az uniós pénzgazdálkodásra vonatkozó átláthatósági előírások ellenére – nem ismert, de óvatos becslések szerint az új támogatási körrel a többszörösét teszi majd ki annak a 40-50 milliárd összegű támogatásnak, amit az unió legfontosabb beruházási politikájára, a saját tagállamai regionális fejlesztéseit célzó gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vagy az uniós mezőgazdaság támogatására szán a 2024-es év során.

A szakértő kifejtette:

Ez a pénz tehát eredetileg más, a tagállamok gazdasági fejlődését és az unió pénzügyi stabilitását támogató költségvetési célokat szolgált volna, az eddig kifizetett összegek is más uniós programok átcsoportosításából származtak. Az Ukrajnának szánt új, összesen 50 milliárd euró összegű költségvetési támogatás, amely a tagállami pótbefizetést szükségessé teszi, csaknem háromszor annyi pénzt jelent, mint amit az EU a teljes hétéves költségvetési időszakra nézve biztonság- és védelempolitikai célokra szánt. Kétszer akkora összegről van szó, mint amit az Európai Unió saját, úgynevezett zászlóshajó nevű programja, az Erasmus finanszírozására kíván fordítani.

A tagállamoknak járó uniós pénzek folyósítása tehát továbbra is akadozik, Lengyelország és Magyarország pedig a jogállamisági eljárásnak kikiáltott politikai zsarolás miatt nem jut hozzá a jog szerint őket megillető uniós pénzekhez. Petri Bernadett szerint, ha az EU a harmadik országok érdekeit védi saját tagállamai ellenében, és gazdaságilag indokolatlan döntéseket hoz, azzal megsérti az unió pénzügyi érdekeit. Az uniós intézmények jogállamisági elszámoltatására van szükség.